Huhhh, hol is kezdjem???

Napok, sőt hetek óta foglalkozom a témával, hogy hogyan is tudnám leírni azt amit mondani akarok. Igazából csak most szembesültem vele, hogy bizonyos dolgok amik számomra egyértelműek azt valójában nagyon is nehéz (még) elmondanom. Pedig ez a négy "szó" rendkívül fontos az Életünkhöz, a Boldogságunkhoz és másokhoz de legfőképp Önmagunkhoz való viszonyunkhoz.

Önismeret, Önbizalom, Önbecsülés, Önelfogadás.

Mind Önmagunkról szólnak, egymással összefüggő szavak, mégis különböző jelentéssel bírnak és kihatással vannak másokra. De nincs egyik sem a másik nélkül.

Aki nem ismeri magát, annak nincs önbecsülése sem, mert nincs tisztában az értékeivel, de egyáltalán azzal sem, hogy ki is Ő. Aki nem értékeli Magát, annak önbizalma sincs, és akinek nincs önbizalma, hogyan is tudná elfogadni Magát. De írhatnám másképpen is:

Aki az önismeret útját járja, az egyre nagyobb önbizalomra tesz szert, ugyanis megismerve Önmagát, meglátja értékeit, erősségeit és gyengéit. Ezáltal megtanulja becsülni azt amije van, úgy ahogyan van, és ebből születik meg az Önelfogadás.

Egy szállóigévé vált mondás szerint, aki önmagát nem szereti, azt más sem szeretheti. Hogyan várod el másoktól, hogy szeressenek ha te sem vagy képes szeretni önmagadat? Amíg nem barátkozunk meg azzal a képpel, amivel szembesülünk nap mint nap, amikor belepillantunk a tükörbe, és nem fogadjuk el, hogy ezen csak bizonyos mértékig tudunk változtatni, addig más sem tekinthet ránk úgy ahogyan szeretnénk. Ha folyamatosan csak negatív érzések támadnak bennünk, úgy érezzük, túl soványak vagy épp túl kövérek vagyunk, lehetnénk magasabbak, alacsonyabbak, elállnak a füleink, nem megfelelő mértékben vagy túlzottan gömbölyödnek idomaink, testi "hibáink" vannak, csontosak a térdeink, kicsi a fejünk..., akkor annyira elkeseredünk, hogy egy pesszimista, mindennel elégedetlen ember képét sugározzuk a külvilág felé. Ez pedig nem szül jót, akármennyire is próbáljuk titkolni vagy elfedni. Ha viszont lerí rólunk, mi elégedettek vagyunk önmagunkkal, magabiztosan nézünk szembe mindennel és mindenkivel, akkor a belső kisugárzásunk is jobban érvényesül, és a hatás sem marad el. ;)

Természetesen ez az út lehet nagyon hosszú, olyannyira, hogy egy életen át is tarthat és tart is. De ez az út higgyjétek el, nagyon izgalmas és kalandos. Aki erre ráérez, annak feltárul egy olyan világ, ami a szemnek ugyan láthatatlan, de a szívnek, és a léleknek nagyon is valóságos. Önmagadban bízni annyit jelent, mint hinni Önmagadban. Ha hiszel Önmagadban, akkor tudsz hinni a Másikban, a Sorsban, a Világban ... és a hitünk ereje meghatározza életünk milyenségét.

A Mai Életed az eddigi gondolataid és érzéseid eredője. A Jövődet a Mai szemléleted alakítja.

J. & E. Hicks

Ha másnak érezzük magunkat bármi okból kifolyólag, nem értjük a lényeget. Mi mindannyian egy egyedi, egyszeri és megismételhetetlen emberi lények vagyunk! Ha bárki, akárcsak magunk felett is ítéletet mondunk, nem szeretünk eléggé. Igazán szeretni csak az tud, aki szereti Önmagát, tiszteli amit eddig elért és elfogadja magát olyannak amilyen! Ne hansúlyozzuk a másságunk. Értsük meg, fogadjuk el, a körülöttünk lévő Világgal együtt.

Hogyan? Az egyetlen dolog amit tehetünk, az maga a törekvés. Vagyis, fel kell ismerni, hogy mi az az érték, mi az az irányvonal, ami számunkra fontos. Önmagunk lenni? És kik vagyunk mi? Ki vagy te? Mi a te tiszta önvalód? Ki vagy te valójában? Ha elvonatkoztatsz minden elvárástól és normatívától akkor ki lennél te?

Lehet, hogy akkor nagyon ki lennél, mert rájönnél, hogy utoljára pelenkás korodban voltál önmagad... Amit tettél, amit mondtál, amit éreztél és amilyennek látszottál és amit mutattál, az egy és ugyanaz volt. Ezzel szembesülni nem könnyű. De a szembesülés elkerülhetetlen egy olyan embernek, aki tudatosan is az önismeret útjára lépett. És ezt az utat - bármennyi segítséget is kapunk - egyedül kell megtennünk! Aki nem tanul meg egyedül - és önmagával - lenni, sosem talál rá önmagára! Erre időt és lehetőséget kell találni! Elbeszélgetni önmagunkkal, mert a válasz mindig belül van! És csak te tudhatod igazán, hogy mi kell neked! Ha el tudsz csendesülni, és képes vagy meghallani a belső hangot. Az önismeret egy hosszú és következetes küzdelemmel járó belső folyamat eredménye. Meg kell tanulni kapcsolatba lépni önmagunkkal! Merni kell szembenézni tulajdonságainkkal, testi adottságainkkal, cselekedeteinkkel! Őszinte voltál? Hű voltál önmagadhoz? Tényleg ezt akartad mondani, csinálni, vagy már megint gyáva voltál, tele megfelelési kényszerrel? Konfliktuskerülő voltál, vagy egyenes? Azt tetted, amire testeddel, lelkeddel, szellemeddel vágytál, vagy megint csak sodródtál?

Az alvó ember nem érti, mért pont neki lett daganata, mandulagyulladása, miért aktiválta a családi hajlamként hozott övsömört vagy cukorbajt? A felébredt ember ilyenkor önvizsgálatot tart: min kell változtatnom?

Dolgozz azon, hogy meglásd saját értékeidet, hiszen minden emberben rengeteg érték van. Szeresd, tiszteld magad ezért és azért amid van! Töltődj azzal, ami erőt ad! Szakíts időt magadnak, amikor magaddal vagy! Légy önző, hogy aztán adhass! Légy a Szeretteiddel, szeresd Önmagadat és Őket!

Legyen Önismereted, Önbizalmad, Önbecsülésed, fogadd el Önmagad, legyen sok erőd, bátorságod, éberséged, Szereteted és Élvezd azt, aki vagy!

Bízz magadban, sikerülni fog! ;)